A borvidék a Szekszárdi dombságon és a Geresdi dombság északkeleti részén terül el. Az észak-déli csapású dombvidéktől nyugatra a 680 m magas Mecsek hegység nyúlványai, keleti felében pedig a Sárköz síksága, a Gemenci tájvédelmi körzet húzódik, amelyet a Duna határol.

A Szekszárdi borvidék dűlőire a nagy formagazdagság jellemző. A Szekszárdi-dombság különböző, szabálytalan irányú dombhátakból és dombsorokból, valamint zegzugos futású eróziós völgyekből áll. Klímájának alakításában az atlanti és a mediterrán hatás a döntő. A forró, a napfényben gazdag nyár és ősz, a vénasszonyok nyara még a kései érésű szőlőfajták, mint a Kadarka, a Cabernet, az Olasz rizling, a Rajnai rizling bogyóinak fajtajelleges beérését, szép színének, finom ízgazdagságának kialakulását is lehetővé teszik.

I. István király Alisca helyén a római Mursa és Aquincum városokat összekötő út mentén új települést hozott létre, amely I. Béla király idejében a Szekszárd nevet kapta. I. Béla király a szekszárdi bencés apátsági kolostor 1061-ben kelt alapítólevelében az apátság határainak kijelölésénél szőlőskerteket említ: Csint, Bikát, Fövestelket. Ettől kezdve számos középkori oklevél jelöl Szekszárd környékén szőlőt, bort és musttizedet.

A bortermelésnek a török uralom sem vetett véget, bár a szőlőskertek sok kárt szenvedtek az itt folyó harcok nyomán. A hódoltság ideje alatt terjedt el a "török szőlő", a "török fekete", mely szerb közvetítéssel kapta a kadarka nevet, mely jó minőségű bort adott. Feltehetően a balkáni telepesek, a rácok hozták magukkal az első kácikat. A felfelé szűkülő kádakba helyezett, összetört szőlőszemeket kocsányostul hagyták megerjedni. A folyamatot a csömöge mozgatásával segítették és követték. A forrás után az anyag csaknem száraz tetejét lesározták, a bor pedig mozgásával kiáztatta a további csersavakat és a maradék színanyagot. Ezzel nehéz, sűrű beltartalma miatt pedig állandó és a szállítás viszontagságait jól bíró bort nyertek. Ezen eljárás a mai zárt erjesztés előképe.

A szekszárdi bor nagy tisztelője volt Liszt Ferenc is, aki nemcsak ittjártakor fogyasztotta, hanem néhányszor hangversenyútjaira is vitt belőle.

A Szekszárdi Bikavér bort legalább három fajta házasításával kell készíteni. A Kadarka és Kékfrankos fajták együttes aránya a kész tételre vetítve legalább 40%. Blauburger, Menoire, Syrah, Zweigelt, Bíborkadarka, Alibernet, Turán, Tannat, Sagrantino fajták együttes aránya nem haladhatja meg a 10%-ot a kész tételben. A Szekszárdi Prémium Bikavér esetén a házasítási szabályok betartása mellett a Kékfrankos fajta aránya legalább 35%, a Kadarka aránya legalább 5%, a Syrah aránya a kész tételre vetítve legfeljebb 10% lehet.